A circadian ritmus szabályozza az alvás és ébrenlét ciklusainkat, valamint számos testi funkciónk, például az anyagcsere és a hormontermelés időzítését. Az olyan tényezők, mint a késő esti képernyőhasználat, a váltott műszakos munka vagy az utazással járó jet lag, mind megzavarhatják ezt a finoman hangolt rendszert. E zavarok következményei rövid távon fáradtságot és koncentrációzavarokat okozhatnak, hosszú távon azonban hozzájárulhatnak a krónikus betegségek, mint a cukorbetegség, szívbetegségek és elhízás kialakulásához.
Egyre több kutatás támasztja alá, hogy a circadian ritmus megzavarása összefügghet a mentális betegségekkel is, például a depresszióval és a szorongással. Az alvászavarok és az ebből eredő érzelmi instabilitás közötti kapcsolat különösen jelentős lehet. Az alvási időszakok rendezetlensége megzavarhatja az agy regenerálódási folyamatait, és negatívan befolyásolhatja a stresszkezelő mechanizmusokat.
A circadian ritmus helyreállítása érdekében fontos a rendszeres alvási és ébredési idő betartása, valamint a természetes fénynek való kitettség maximalizálása. A mesterséges fényforrások, különösen a kék fényt kibocsátó eszközök használatának korlátozása az esti órákban szintén elősegítheti a biológiai óra helyes működését. Az életmódbeli változtatások tehát kulcsfontosságúak lehetnek a hosszú távú egészségmegőrzés szempontjából.
